De a motivációs levelek röhejesre sikerülnek, ha hangosan felolvasom, kifekszem.
Megkértem pár ismerősöm, küldjék el a magukét, azokon is kifeküdtem.
No akkor most megint nekiállok, és megpróbálom érdekesen, figyelmet felkeltően, röviden és szimpatikusan jól megdícsérgetni magam, hogy épp elég jó legyek, de annyira azért nem hogy fujj, mindezt komoly stílusban, de nem komoran és szigorúan... valami tündérmúzsa hülyeségeket suttog a fülembe a rátermettségről, és a szociális érzékenységről.
Nomeg a problémamegoldó képességről.
Van egy olyan érzésem, hogy HR-es embertársaim a mot.levelekből mazsolázva a padlón szoktak fetrengeni, miközben hangosan részleteket olvasnak fel a CV-k ből..
Szóval ezzel elleszek egy ideig, asszem:-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A motivációs levél a világ legnagyobb baromsága. :-) Soha nem leszel elégedett vele, amíg minden rendben a fejedben!
VálaszTörlésuhh, újabb bizonyíték, hogy nem vagyok normális :) én pikkpakk megírtam, aztán olyan dolgokkal foglalkoztam, amik tényleg fontosak az életben :D
VálaszTörlésEszter, most tökre felbátorítottál:))Pedig már kételkedtem kicsinykét:-)
VálaszTörlésIstván elküldöd? ;)
(humán szakmákban ahol tkp. a személyiségedet kínálod mint készséget, képeséget, szerintem nehezebb)
Már voltam állásinterjún pszichológus főnökasszonynál még Patakon , hát biza még arra is vigyáznod kell, milyen sorrendben teszed keresztbe a lábaidat, ha már rgyáltalán. Mert nemigen jó jel keresztbetenni.. (akkor felvettek)
+ s a képességbe
VálaszTörlésén arra értettem az egészet, hogy nem kell ezt az egész motivációs levelet túl komolyan venni...
VálaszTörlésvagy kellesz nekik, vagy nem... amit a sorokkal elérsz, az úgyis csak egy vékony határvonal esetén működik.
elég, van egy apró kis szabálytalanság, ami nem fájdalmas hiba, de egy kicsit kizökkenti őket a többi motivációs levél olvasása közbeni bambulásból, és észreveszik, hogy a sorok mögött egy ember rejtőzik.
amúgy nálunk a hr-en a cég leginkább naplopó, de azért kellőképpen gőgös miss-ei ülnek.